Ha tudunk egy kicsit angolul és felütjük a netet, se szeri, se száma az „alapvető digitális ismeretek, amikre mindenkinek szüksége van és lesz” típusú felsorolásoknak. Mi sem szeretnénk kimaradni: íme, egy válogatás objektív források alapján (LinkedIN, tech blogok, elemző cikkek, ECDL források) , amelyek főleg gyerekeink számára lesznek fontos ismeretek, valamint Vica szubjektív listája, az általa fontosnak tartott digitális tudáselemekről.
Az objektív lista 5+2 eleme:
Digitális kommunikáció és közösségi média: maradj kapcsolatban! Okostelefonos rendszerek, üzenőrendszerek, e-mail vagy közösségi média: lényeg, hogy megtaláljuk egymást és bármikor tudjunk (eredményesen!) kommunikálni egymással. A digitális kommunikáció része a tartalommenedzsment rendszerek ismerete és használata is.
Keresőrendszerek: tudástárakban és földrajzilag. A keresőrendszerek értő és hatékony használata, beleértve a digitális térképek, GPS-ek és hasonlóak értelmezése és helyzetérzékeny használata.
Vizualitás: digitális ábrák, diagramok értelmezése és készítése. Mert ugye egy jól sikerült ábra többet mondhat ezer szónál, és olyan összefüggésekre mutathat rá, amelyet elmagyarázni nehezebb.
Digitális pénzügyeink: online és mobilos bankolás, fizetés, haladóknak közösségi finanszírozás vagy a bitcoin-jellegű rendszerek ismerete is.
Digitális biztonság: vírusok, trójaiak, kártékony kódok, social engineering technikák, csaló webhelyek, hackerek és hasonlók támadásainak kivédése.
+1: Kódolási ismeretek, vagy legalábbis kódolási alapelvek, alapfogalmak ismerete. Nem véletlen, hogy több országban már az alapfokú oktatás részévé válik, még ha nem is lesz mindenki programozó.
+2: Munka a felhőben és digitális adatkezelés. Főleg digitális munkahelyeken dolgozók veszik hasznát, bár adatok értelmezése, elemzésének képessége és az ezzel összefüggő programok, alkalmazások ismerete mindenkinek jól jön.
Vica szubjektív listája, amely sokban fedi az előzőeket:
Digitális állampolgárság: ügyeink intézése online, legyen az hivatalos iratok beszerzése vagy űrlapok (adóbevallás, regisztráció, kérelmek, beadványok) feltöltése, kezelése, az aktuális „e-kormányzati” szolgáltatások használata. Szép lassan átcsorog ide az egészségügy adminisztrációs része is, mindenkinek tisztában kellene lennie a részletekkel, mielőtt teljesen eltűnik a személyes ügyintézést lehetővé tevő ügyfélszolgálatok nagy része. A digitális állampolgárság versenyelőnyt adhat: érdemes utánaolvasni, milyen tudatosan építkezik e területen például a csöpp Észtország.
Biztonsági ismeretek, ami nem csak a technikára szorítkozik: nem elég megvenni a vírusirtót, tűzfalat, és a ma szokásosnál nagyobb gondossággal kell kezelnünk adatainkat is, főleg személyes adatainkat – amiket előszeretettel gyűjtögetnek szórakoztatónak szánt, könnyed kis oldalak is. Cinikusabb szerzők így fogalmaznak: ha valami ingyen van a világhálón, mindig gyanakodj, hogy esetleg te magad vagy a termék!
Digitális problémamegoldás, keresőhasználat és értő olvasás: a tudás ott van, ha képes vagy megtalálni az adatok óceánjában. És nem mindegy, mit és hol: amit a művelt angol úgy mond: „know your sources” (ismerd a forrásokat). Tehát a „mit mond” mellett nem elhanyagolható a „ki mondja”, a megbízhatónak tartott források ismerete bizony olyan tudást is igényelhet, amit egy roboton alapuló webes kereső önmagában nem képes nyújtani. Külön „skill” lesz lassan az álhírek, kamuoldalak, digitális manipulációs eszközök felismerése és kivédése, különben reménytelenül összekeveredik a fejünkben a mások által kreált virtuális álvilág a valósággal – de a pofont mindig utóbbi fogja kiosztani, ha nem figyelünk rá.
Nálam is toplistás a digitális pénzügyek: a skandinávok például már hisznek abban, hogy pár éven belül végképp eltűnik a készpénz a mindennapi fizetési tranzakciókból, és egy mozdulattal fizethetünk online (de nem mindegy, mire: időben tanulja meg a gyerek, hogy ne vegyen anya számlájáról digitális gyémántokat virtuális törpéknek). Digitális fizetési eszközeink és megtakarítási lehetőségeink sem kockázatmentesek, bár kétségkívül ha egyszer megtanultunk bánni velük, biztonságosabbak és kifinomultabbak, mint egy degeszre tömött pénztárca.
Digitális eszközök összehangolása, avagy digitális problémamegoldás: az egyre szaporodó eszközáradatban egyre fontosabb, hogy ezek az eszközök nemcsak velünk, de egymással is megtalálják a közös hangot. Tudjunk nekik ebben segíteni: hardveres és szoftveres illesztések, vagy ha nem jövünk rá, legalább azt tudjuk,hol találunk segítséget hozzá, lásd hármas pont. Avagy hiába a legmodernebb eszköz, ha nem tudjuk könnyedén használni.
+1: Kapcsolódjunk, avagy a digitális kommunikáció minden formája. Ez azért került csak ide, mert ez az a képesség, amit ma már nagyjából kétéves kortól kezd el megtanulni egy digitális eszközökkel körbevett gyerek. A „hogyanját” pedig részben kiveséztem az 1-3 pontokban, a tudásnak csak egy része kapcsolódik közvetlenül a technológiához.
+2: Ne csak fogyaszd, csináld! Ha csak lehet, írj, rajzolj, készíts appot, játékot, prezentációt, digitális zenét, videót, vagy akár az adott szakmádhoz kapcsolódó hasznos digitális eszköztárat. A számítástechnika eszköz: a haszna a tartalomtól, felhasználástól függ. És itt belép spanyol kollégám laptopfelirata: „Ennek az eszköznek nincs esze. Légy szíves használd a magadét!”. Arra viszont a legbutább számítógép és hálózat is nagyon jó, hogy a fejünkben lévő tudást megosszuk másokkal, vagy könnyen hozzáférjünk a mások által felhalmozott tudáshoz.
A felsorolt „digitális skillek” ehhez segítenek hozzá, hogy az életünk ne bonyolultabb, hanem kényelmesebb legyen az egyre szaporodó eszközök használatával.
(Forrás: www.digitaliscsalad.hu)