A környezetünk igen összetett, bonyolult rendszert alkot, fizikai, kémiai, biológiai körülmények összességét értjük alatta. Az egyszerűbb és érthetőbb megközelítés érdekében magát a környezetet több egységre tagolva tárgyalja a tudomány is. Az egyik lehetséges felosztás a következő: – levegő – talaj – felszíni és felszín alatti vizek – élővilág (növények, állatok) – táj és épített környezet. Amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor a felsorolt egységek valamelyikének, vagy esetleg mindegyikének a védelmét, további pusztulását, a jelenlegi állapot fenntarthatóságát célozzuk meg.
Nejlonzacskó használatának a kivezetése
A természetes vizekbe kerülő szemét körülbelül 80 százaléka műanyag. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ strandjain. A műanyagok nemcsak amiatt károsak a tengeri szervezetekre, mert azok gyomrát kitöltik és a valódi táplálék emésztését gátolják, de mérgek is juthatnak belőlük az állatokba, amelyek növekedésükre, anyagcseréjükre és szaporodásukra káros hatást gyakorolnak.A kihalással veszélyeztetett fajok között szerepel számos cápa-, rája- és bálnafaj.
A cél a műanyagok használatának csökkentése, azonban annak helyettesítése számos problémát felvet. A legjobb megoldás papír és a fa használata lenne, azonban ezen termékek előállítása és szállítása is jelentős többletterhelést jelent a környezet számára. A lebomló műanyagok használata is csak akkor lenne jó megoldás, ha ipari komposztálóba kerülnének, mivel a kommunális hulladékokkal együtt gyűjtve nehezen bomlanak le. A körkörös gazdasági modellhez leginkább a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ez azonban számos területen nem alkalmazható (pl. vendéglátás, élelmiszeripar).
A megoldást biztosan többféle módszer alkalmazása jelenti. Az mindenképpen valószínű, hogy fogyasztási szokásainkat érdemes átgondolni. A jelentősen dráguló és környezetszennyező műanyagokat érdemes, ahol lehet, hagyományos módszerekkel, eszközökkel helyettesíteni (bevásárláshoz kosár, textil szatyor, élelmiszerek tárolásához üveg, fém edények használata stb.). A kereskedelem bizonyára szintén ad megfelelő válaszokat e kényszerhelyzetben. Saját és gyermekeink jövője a tét!
Lebomló műanyagok
A biológiailag lebomló PLA műanyag ténylegesen lebomlik, igaz, csak speciális körülmények között. A lebontáshoz mikroorganizmusokra, gombákra és algákra van szükség, de sokszor UV-fény és 50-60 °C körüli hőmérséklet is elengedhetetlen hozzá. Ha ez a fajta műanyag is a szeméttelepen végzi, ahol nem adottak a megfelelő körülmények, nem bomlik le soha, hanem szintén mikroműanyag formájában marad velünk örökké.A biológiailag lebomló műanyagot jellemzően valódi zöld alternatívaként hirdetik, mivel ezek a zacskók kukorica- vagy burgonyakeményítőből készülnek. És amint tudjuk, a növények lebomlanak. Azonban ahhoz, hogy műanyag készülhessen belőlük, a különböző vegyipari műveletekkel kis molekulára kell hasogatni a keményítőt, és ezt a molekulát szintén vegyipari módszerekkel polimerizálni. Így a végeredménynek már semmi köze sincs az eredeti anyaghoz. Ha nem adottak a megfelelő körülmények a lebomláshoz, ugyanolyan környezetszennyezőek mint „hagyományos” társaik.
A biológiailag lebomló műanyag egyik fajtája a komposztálható műanyag. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez sem bomlik le, ha egyszerűen csak eldobjuk a természetben, vagy betesszük a házi komposztunkba. A komposztálható műanyag zacskókat három évig tárolták a földbe temetve és a tengerben, majd a tesztidőszak végén ránéztek, lebomlott-e maradéktalanul. A tengerben ugyan 3 hónap alatt a szabad szem számára láthatatlanná vált, a földbe temetve még 27 hónap után is megtalálható volt. Tehát rendkívül fontos, hogy a komposztálható műanyag lebomlása is a megfelelő ipari körülmények között, állandó hőmérsékleten menjen végbe. Ehhez azonban kifejezetten a komposztálható műanyagokra specializálódott hulladékkezelésre lenne szükség.
Vízfogyasztás csökkentése
A növekvő vízfelhasználás, népességnövekedés és a klímaváltozás következtében egyre nagyobb gondot okozhat a víz hiánya világszerte.
A vizeket nem kizárólag a szennyezés veszélyezteti, hanem az éghajlatváltozás miatt bekövetkező édesvíz mennyiség csökkenése A szakértők becslései szerint egy pár évtizeden belül a víz iránti kereslet számos területen 40%-kal meghaladhatja majd a kínálatot.
Minden olyan erőfeszítés és környezettudatos életmód mely hozzájárul az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséhez és ezáltal klímaváltozás mértékének csökkenéséhez, egyúttal hozzájárul a vízbázisok, vízkészletek védelméhez is.
• Gyakran olvassuk le a vízórát, írjuk le az óraállást. Ha a szokásosnál nagyobb a fogyasztás, járjunk utána, mitől lehet. Ha hirtelen megnő a fogyasztás, zárjunk el minden csapot, ne használjunk vécét, és figyeljük, forog-e a vízóra?
• A csapokra sugárrendezőt szereljünk, akár a víz 30 százalékát is megtakaríthatjuk.
• Fogmosáskor zárjuk el a vizet, amíg keféljük a fogainkat, kézmosásnál és zuhanyozásnál pedig, amíg szappanozzuk. Használjunk olyan zuhanyfejet, amely nagyon szétporlasztja a vizet.
• Mosogatáskor se folyjon folyamatosan a víz. Ha az egyik tálba teszünk mosószeres vizet, és a másikban folyóvízzel öblítünk, és akkor is csak éppen az öblítés idejére engedjük meg vizet, és ne teljes sugárral.
• A mosogatógépet csak akkor indítsuk el, ha már teljesen tele van. Ha tehetjük, vegyünk energiatakarékos és víztakarékos gépet.
• Kevesebb vízzel is leöblíthetjük a vécét, ha egy üres ásványvizes üvegbe kavicsokat teszünk, szorosan lezárjuk, majd beleállítjuk a vécétartályba. Így kevesebb víztől is megtelik. Havi szinten érezhető lesz a különbség a vízszámlánkban, mivel naponta sokszor öblítjük le a vécét.
• Csak akkor mossunk, ha annyi ruha összegyűlt, ami teljesen megtölti a gépet. Használjunk energia- és víztakarékos mosógépet, amint tehetjük.
• A mosáshoz használjunk mosódiót vagy mosógolyót, így mosószert nem, vagy csak keveset kell használnunk, öblítőszert pedig egyáltalán nem, öblítővizet pedig kevesebbet.
Ha nincs külön vízóránk, csak átalányt fizetünk, akkor is takarékoskodjunk a vízzel, ha nem is a pénztárcánk miatt, de közös lakhelyünkért, a Föld bolygóért. Hogy unokáink is lakni tudják.
Szelektív hulladékgyűjtés
A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára ma már talán nem kell felhívni a lakosság figyelmét, hiszen egyre többen tartják fontosnak a hulladékgyűjtésnek ezt a módját. Természetesen arra kell törekedni, hogy kevesebb hulladék keletkezzen a háztartásainkban.
A szelektíven gyűjtött hulladékok az hulladékhasznosításra kerülnek. A leggyakrabban gyűjtött és újrahasznosított hulladékok: az üveg, a műanyagok, a papír és a fém, melyek újrahasznosítása is különböző módokon történik. Az újrahasznosítás egyik nagy előnye, hogy nincs szükség eredeti nyersanyagokra, bár a hulladék feldolgozása is jár némi szennyezéssel.
Kiemelt jelentőségű a zöld hulladék komposztálása, újrahasznosítása is, hiszen ezek teljesen feleslegesen terhelik a kommunális hulladéklerakókat, amikor nagy hasznot hozhatnak a mezőgazdaságnak, ha lekomposztáljuk őket.
Papír – kék konténerben
Gyűjthető: tiszta újságpapír, papír és kartondobozok összehajtva, tiszta csomagolópapírok, irodai papírhulladékok, telefonkönyv, szórólapok és reklám- kiadványok, újságok
Fehér üveg – fehér konténerben
Gyűjthető: befőttes üvegek, különböző üvegpalackok, bébiételes üvegcsék, röviditalos üvegek
Színes üveg – zöld konténerben
Gyűjthető: boros és sörösüvegek (fém és műanyag zárókupakot távolítsuk el!), színes parfümös üvegek
Műanyag – sárga konténerben
Gyűjthető: PET palackok, elöblített tejfölös és joghurtos poharak, műanyag zacskók, reklámtáskák és műanyag fóliák,
PP- Polipropilén anyagú (pl.tejtermékek dobozai, ketchupos flakonok) és
HDPE (pl.mosószerek -; samponok flakonjai) jelzésű kozmetikai szeres flakonok. A csomagoláson megtaláljuk ezeket a jelzéseket.
Fém – szürke konténerben
Gyűjthető: alumínium italdobozok, alufólia, konzervdobozok, zárókupakok, apró háztartási fém hulladékok pl. evőeszközök
A szelektív hulladékgyűjtés elsajátításával nem csak a hulladékunktól tudunk megszabadulni lelkiismeret furdalás nélkül, hanem környezettudatosabban is élhetünk.
